11Fegyelmi Szabályzat
Tisztelt Tagtársak!

Alábbiakban található egyesületünk Fegyelmi Szabályzata

Fegyelmi Szabályzat

Nagybajom és Vidéke

Horgász Egyesület

Fegyelmi Szabályzata

Nagybajom, 2014. február

A SZABÁLYZAT LÉNYEGÉRŐL

A horgászattal kapcsolatos jogszabályok, az Alapszabály és a helyi Horgászrendben foglaltak érvényre juttatása érdekében, valamint a fegyelmi vétséget elkövető Egyesületi tagok felelősségre vonása érdekében a Nagybajom és Vidéke Horgász Egyesület 2007. április …. Közgyűlése …/2007 számú határozatával az alábbi Fegyelmi Szabályzatot fogadta el.

A szabályzat hatálya

1.§.

(1) a Fegyelmi Szabályzat hatálya kiterjed a Nagybajom és Vidéke Horgász Egyesület tagjaira, ideértve annak tisztségviselőire.

(2) Az egyesületi tagok és tisztségviselők jogait és kötelességeit meghatározzák:

a.) a horgászattal összefüggő törvények,

b.) az egyesületekre vonatkozón jogszabályok,

c.) az Egyesület Alapszabálya, Horgászrendje, valamint egyéb szabályzatai,

d.) a választott szervek határozatai,

(3) A (2) bekezdésben foglaltak megsértése miatt, indítható fegyelmi eljárásra e szabályzat rendelkezéseit kell alkalmazni.

Az Egyesület fegyelmi szervei

2.§.

(1) Az Egyesület Fegyelmi Bizottsága

(2) Az Egyesület Vezetősége

(3) A Közgyűlés

A Fegyelmi Bizottság

3.§.

(1) A Közgyűlés 5éves időszakokra háromtagú Fegyelmi Bizottságot valamint póttagot választ, ide értve a bizottság elnökét is, aki gondoskodik a fegyelmi eljárás szabályszerű lefolytatásáról. A megválasztott bizottsági tagok nem állhatnak egymással hozzátartozói viszonyban.

(2) A Fegyelmi Bizottság határozatképességéhez két tagjának jelenléte szükséges.

(3) A bizottság csak az Egyesület tagjainak fegyelmi vétségeit hivatott kivizsgálni.

(4) Elfogultsági kifogás előterjesztése esetén – az érintett bizottsági tag meghallgatását követően – az Egyesület Vezetősége dönt, mely ellen fellebbezésnek helye nincs.

Ha több taggal kapcsolatban merül fel az elfogultság gyanúja, a Vezetőség ideiglenesen megbízhatja az eljárásban való közreműködéssel az egyesület más tagjait. Az eljárást ebben az esetben is a bizottság elnöke vezeti.

A Fegyelmi Bizottság elnökét érintő elfogultság esetén a fegyelmi eljárás lefolytatására csak az Egyesület Vezetőségének tagjai jelölhetők ki, annak elnökét kivéve.

(5) A Fegyelmi Bizottság elnöke köteles tájékoztatni az Egyesület elnökét és a Közgyűlést a fegyelmi határozatokról.

Általános tudnivalók

4.§.

(1) A halőrök, a halászati társadalmi ellenőrök és a tagok kötelesek a tudomásukra jutott fegyelmi vétséget az elnöknek vagy a vezetőségnek haladéktalanul bejelenteni. A bejelentésnek tartalmaznia kell a fegyelmi vétség rövid ismertetését, az elkövetés időpontját és helyének pontos megjelölését, valamint az elkövető és az esetleges tanuk személyi adatait.

A bejelentést akkor is meg kell tenni, ha az elkövető más horgász egyesület tagja. Ilyen esetben az Egyesület elnöke közvetlenül az illetékes egyesületnél kezdeményezi a fegyelmi eljárás lefolytatását.

(2) Az Egyesület elnöke a hozzá beérkező bejelentést köteles haladéktalanul megvizsgálni.

Ha a rendelkezésre álló adatok egyértelműen bizonyítják a fegyelmi vétség elkövetését, azonban csekélyebb súlyú vétségről van szó, az elnök mellőzheti a fegyelmi eljárás elrendelését és saját hatáskörében figyelmeztetés vagy írásbeli megrovás fegyelmi büntetést szabhat ki.

(3) Ha a bejelentés alapján súlyosabb fegyelmi vétségre lehet következtetni, az elnök a tudomására jutást követő 15 napon belül elrendeli a fegyelmi eljárást. Súlyos fegyelmi vétség alapos gyanúja esetén a fegyelmi eljárás elrendelésével azonos időben fel kell függeszteni a fegyelmi vétség elkövetésével gyanúsított személy tisztségviselői és horgászati jogát.

(4) A Fegyelmi hatásköröket az egyesületi Alapszabály határozza meg.

(5) A szabálysértést is megvalósító súlyosabb fegyelmi vétség elkövetése esetén az elkövető ellen a fegyelmi eljáráson túlmenően a szabálysértési feljelentést is meg kell tenni.

(6) A szabályok nem ismerése senkit sem mentesít a felelősségre vonás alól.

A fegyelmi büntetés kiszabásánál figyelembe kell venni:

– a cselekmény súlyosságát,

– az elkövető javára írható enyhítő, illetve a terhére róható súlyosbító körülményeket,

– az Egyesületben a horgászfegyelem megszilárdításához fűződő érdekeket.

(7) Enyhítő körülmények, ha pl. az elkövető:

– fiatalkorú,

– kezdő horgász, aki még nem ismeri kellően a horgászat szabályait,

– számottevő társadalmi munkát végzett a horgászközösség javára,

– feltáró jellegű beismerést tett,

– tettét őszintén megbánta,

– még nem volt fegyelmi vétsége.

A példaként felsorolt okok nem minden fegyelmi vétség esetén számítanak enyhítő körülménynek.

(8) Súlyosbító körülmények, ha pl. az elkövető:

– már korábban is követet el hasonló fegyelmi vétséget

– ha tettét ittas állapotban követte el,

– megpróbálta félrevezetni a fegyelmi ügyben eljáró szervet,

– az Egyesületben betöltött tisztsége vagy megbízatása folytán köteles lett volna példaadó magatartást tanúsítani.

A fegyelmi eljárás célja

5.§.

(1) A horgászattal összefüggő jogszabályi rendelkezések, egyesületi szabályzatok és határozatok betartatása, a társadalmi együttélés szabályainak megtartása, valamint a szervezeti élet tisztaságának megőrzése.

(2) A fegyelmi vétséggel és az elkövető személyével arányban álló fegyelmi büntetés kiszabása, az elkövető és a tagok visszatartása a jövőben hasonló cselekmények elkövetésétől.

Fegyelmi vétségek

6.§.

(1) Fegyelmi vétséget követ el az az egyesületi tag:

a.) Akit szándékos bűncselekmény elkövetése miatt jogerősen végrehajtható szabadságvesztésre ítéltek.

b.) Akivel szemben a halgazdálkodással /halászattal, horgászattal/ összefüggő szándékos bűncselekmény miatt jogerős elmarasztaló határozatszületett.

c.) Akit a halgazdálkodással /halászattal, horgászattal/ összefüggő szándékos környezetvédelmi szabálysértés elkövetésében jogerősen elmarasztaltak.

d.) Aki a horgászattal és a környezetvédelemmel kapcsolatos jogszabályok, az egyesületi Alapszabály, az egyesületi Horgászrend, a Közgyűlés és a választott szervek határozatai, valamint a társadalmi együttélés szabályi ellen vét, vagy az Egyesület Alapszabály szerinti működését veszélyezteti.

e.) Aki választott testületi tagként, vagy tisztségviselői minőségében jogait rosszhiszeműen gyakorolja, hatáskörével visszaél, vagy az egyesület gazdálkodásával kapcsolatos visszaélést követ el.

f.) Aki az Egyesület tagjait, testületeit alaptalanul megvádolja.

g.) Aki a törvényességi felügyeletet ellátó szervet a jogszerű vizsgálat során szándékosan megtéveszti, a vizsgálat lefolytatásához szükséges adatokat nem teszi hozzáférhetővé, illetve megsemmisíti.

h.) Aki a fegyelmi szervek idézésére a fegyelmi tárgyaláson, mint tanú kellő indok nélkül nem jelenik meg, vagy ott rosszhiszeműen valótlant állít.

i.) Aki a horgászati tevékenységével kapcsolatos ellenőrzést szándékosan megnehezíti, annak sikerét meghiusítani igyekszik, és az azt foganatosító személyt eljárásában akadályozza.

(2) A fegyelmi vétséget elkövető személyt fegyelmi eljárás keretében kell felelősségre vonni. A fegyelmi vétség mértékének, súlyosságának megállapítása, és a fegyelmi büntetés kiszabása az Egyesület Fegyelmi Szabályzatában foglaltak szerint a Fegyelmi Bizottság joga és kötelessége.

(3) A Fegyelmi Bizottság tagjainak fegyelmi eljárását a Vezetőség tagjaiból alakult háromtagú bizottság folytatja le, melynek az elnök nem lehet tagja.

Fegyelmi büntetések

7.§.

(1) Figyelmeztetés jár annak az elkövetőnek, aki:

a.) a horgászathoz szükséges okmányokat nem tartotta magánál – melyek megléte utólag ellenőrizhető,

b.) a méreten aluli hal nem kíméletes visszaengedéséért,

c.) tiltott helyen való horgászatért,

d.) a használt horgászhely tisztaságának be nem tartásáért,

e.) bevetett horgászkészség őrizetlenül hagyásáért,

f.) indokolatlan zajkeltésért (pl. hangos rádiózás), trágár beszédért.

(2) Írásbeli megrovás jár annak az elkövetőnek, aki:

A 7.§. (1) bekezdésében foglalt vétségek ismétlődése esetén.

(3) A saját vízterületről meghatározott időre szóló kitiltás jár annak az elkövetőnek, aki:

a.) a fogási naplóba azonnali beírásra kötelezett hal beírását elmulasztja,

6 – 12 hónap/ halanként

b.) méreten aluli hal megtartásáért,

6 – 12 hónap/ halanként

c.) kifogható és megtartható halak darabszámára vonatkozó korlátozás túllépéséért,

12 – 18 hónap/ halanként

d.) a zsákmányszerzést meg nem engedett eszközökkel végzi,

12 – 24 hónap

e.) használható horgászfelszerelések, (botok, horgok) számára vonatkozó korlátozásokat túllépi,

12 hónap

f.) tilalmi időben folytat horgászatot zsákmány nélkül,

3 – 6 hónap

g.) tilalmi időben, a tilalommal védett halfajból zsákmányt ejt és megtartja

12 – 24 hónap/ halanként

h.) méretkorlátozás alá nem eső halfajokra vonatkozó súlykorlátozást túllépi,

3 – 6 hónap

i.) az ellenőrzésre jogosult személy felhívására nem mutatja be horgászatra jogosító iratait, vagy a horgászzsákmány bemutatását megtagadja,

12 – 24 hónap

j.) tettlegesség nélkül az ellenőrzésre jogosult személyt és más horgásztársat súlyosan szidalmaz, alaptalanul gyanúsít,

12 – 24 hónap

k.) védett halfajokra, állatokra és a környezetvédelmi előírásokra vonatkozó szabályokat megszegi,

12 hónap

Amennyiben a 7.§. (3) bekezdésének a. – k. pontja közül egyidejűleg több vétség merül fel, úgy a fegyelmi kiszabás együttesen alkalmazandó.

(4) Végleges kizárás jár annak az elkövetőnek, aki:

a.) a 7.§. (3) a.-k. pontjában felsorolt vétségeket 3 éven belül ismételten elköveti,

b.) az ellenőrzésre jogosult személyt sértegetés, szidalmazás mellett tettlegesen bántalmazza,

c.) az Egyesület kezelésében lévő vízterületen más horgászt tettlegesen bántalmaz,

d.) szándékos bűncselekmény elkövetése miatt jogerősen végrehajtandó szabadságvesztést kapott,

e.) a halgazdálkodással (halászattal, horgászattal) összefüggő szándékos bűncselekmény miatt jogerősen marasztaló határozattal bír,

A 7.§. (3) és (4) bekezdés alapján hozott határozatok esetében a kiadott területi engedélyeket a fegyelmi eljárás megindításakor a büntetés időpontjáig illetve véglegesen vissza kell vonni.

A fegyelmi eljárás megindítása

Az elsőfokú eljárás szabályai

8.§.

(1) Fegyelmi eljárást bármelyik tag kezdeményezhet, azonban annak megindításához alapos indokok és terhelő körülményeknek szükségesek. A fegyelmi eljárás lefolytatására a fegyelmi vétségnek a Fegyelmi Bizottság tudomására jutásától számított 3 hónapon belül, legfeljebb az elkövetéstől számított egy éven belül kerülhet sor.

(2) Fegyelmi eljárás, írásban csak Egyesületi tag ellen rendelhető el. Az érintettel az értesítésben ismertetni kell az általa elkövetett fegyelmi vétséget.

(3) Az Egyesület elnöke a fegyelmi vétségek kivizsgálásáról és a fegyelmi eljárás elrendeléséről gondoskodni köteles.

A 6.§. (1) a. – c. pontokban foglalt cselekmények elkövetése esetén a fegyelmi eljárás megindítása kötelező.

(4) A fegyelmi szerv gondoskodik az eljárás szabályszerű lefolytatásáról. Az eljárás alá vont tagot postai úton, ajánlott küldeményben kell megidézni. Az értesítésből ki kell, hogy tűnjön a fegyelmi eljárás időpontja, valamint figyelmeztetni kell benne az érintettet, hogy igazolatlan távolmaradásával a tárgyalás megtartását nem akadályozhatja, ugyan akkor bizonyítékait, tanúit bejelentheti, és magával hozhatja.

(5) Amennyiben az elkövető a terhére felrótt fegyelmi vétség elkövetését az ellenőrzés során elismerte és ezt, a feljelentésen aláírásával tanúsítja a bizonyítási eljárás mellőzhető. Ilyen esetben a tárgyalásra csak az elkövetőt kell megidézni.

(6) A tárgyalás nyilvános, az eljárás alá vont tag kérelmére azonban zárt tárgyalást kell elrendelni.

(7) A tárgyalást a Fegyelmi Bizottság elnöke nyitja meg, vezeti és gondoskodik a rend fenntartásáról. Számba veszi a megjelenteket, felveszi a személyi adatokat, tisztázza az elfogultságot. Ezután ismerteti az ügyet, kihallgatja az eljárás alá vont tagot, akinek a bizottság tagjai is tehetnek fel kérdéseket. A kihallgatást indokolt esetben a bizonyítási eljárás lefolytatása követi.

(8) Elegendő adat esetén a Fegyelmi Bizottság a bizonyítási eljárást befejezettnek nyilvánítja, és ezek után megállapítja a tényállást.

(9) A tárgyalásról jegyzőkönyvet kell készíteni, melynek a Fegyelmi Bizottság és tagjainak nevét a jegyzőkönyvvezető és a hivatalból megjelent más személyek nevét, az eljárás alá vont tag nevét, lakcímét, viselt tisztségét, a vétség tekintetében előterjesztett védekezését, a tanuk vallomását és az elhangzott indítványokat kell tartalmaznia.

(10) A Fegyelmi Bizottság zárt ülésen hozza meg határozatát, melyet elnöke azonnal kihirdet, vagy arra 8 napon belül új határnapot tűz ki.

(11) Amennyiben a Fegyelmi Bizottság azt állapítja meg, hogy az eljárás alá vont személy terhére felrótt cselekmény nem fegyelmi vétség, illetve annak elkövetése nem bizonyítható, vagy elévült, a fegyelmi eljárást meg kell szüntetni.

(12) A fegyelmi döntést írásbeli határozat formájában kell közölni, mely 3 részből áll:

– a szerv megjelölése, az ügy száma, az eljárás alá vont tag neve, címe, egyéb adatai, a tárgyalás helye, ideje,

– a rendelkező rész az érdemi döntés és a fellebbezési jogra való felhívás foglalja magába,

– az indoklás a megállapított tényállást, a figyelembe vett bizonyítékokat, azok mérlegelését valamint az enyhítő és súlyosbító körülményeket tartalmazza.

(13) Az indokolt határozatot az eljárás alá vont taggal a kihirdetéskor kell átvetetni, vagy ajánlott küldeményben részére 8 napon belül meg kell küldeni. A döntést, az eljárást elrendelő szervnek is meg kell küldeni.

(14) A 7.§. (2) – (4) bekezdésekben meghatározott fegyelmi büntetéseket a határozat jogerőre emelkedése után be kell jegyezni az eljárás alá vont személy egyesületi nyilvántartó kartonjára. A bejegyzésben fel kell tüntetni a fegyelmi büntetés hatályának első és utolsó napját.

A fellebbezési eljárás szabályai

9.§.

(1) Az elsőfokú fegyelmi határozat ellen az eljárás alá vont tag, továbbá az eljárást kezdeményező a közléstől számított 15 napon belül fellebbezést nyújthat be a másodfokon illetékes fegyelmi szervhez.

(2) Az elsőfokú fegyelmi határozat fellebbezés hiányában a kézbesítést követő 16. napon, ha pedig a fellebbezésre jogosultak a határozat kihirdetésekor fellebbezési jogukról lemondtak, a lemondáskor emelkedik jogerőre. A jogerős fegyelmi határozatot a Fegyelmi Bizottság elnöke jogerősségi záradékkal látja el.

(3) A fellebbezést az első fokon eljárt fegyelmi szerveknél kell a horgászegyesület vezetőségéhez, mint másodfokú szervhez címezve benyújtani. A fellebbezést az egyesület fegyelmi bizottságának elnöke az ügyiratokkal együtt a fellebbezési határidő leteltét követő 8 napon belül megküldeni köteles a másodfokú szervnek.

(4) Ha a fegyelmi bizottság azt észleli, hogy a fellebbezés elkésett, azt jegyzőkönyvben köteles rögzíteni és a fellebbezést elutasítani.

(5) Ha a fellebbező az elkésett fellebbezésének benyújtásával egyidejűleg mulasztását hitelt érdemlően igazolja, a fegyelmi bizottság köteles a fellebbezést igazoló kérelmet, valamint az eljárás teljes iratanyagát felterjeszteni a másodfokú szervhez. Ebben az esetben először az igazolási kérelem tárgyában dönt, majd annak elfogadása esetén teszi meg a szükséges intézkedéseket a másodfokú fegyelmi tárgyalásra.

(6) A másodfokú szerv az iratok kézhezvételét követően, igazolási kérelem esetén annak elfogadása után 30 napon belül köteles az ügyben tárgyalást tartani és érdemi határozatot hozni.

(7) A fellebbezésnek halasztó hatálya van a büntetés végrehajtására.

(8) A másodfokú eljárásra a fegyelmi eljárás alá vont tagot is meg kell hívni, aki védekezését előterjesztheti. Meg nem jelenése esetén távolléte az ügy érdemi elbírálását nem akadályozza.

(9) Ha a fellebbezés alaptalan, azt az I. fokú határozat hatályban tartása mellett a II. fokú szerv elutasíthatja.

(10) A II. fokú szerv eljárásában nem vehet részt fegyelmi szerv tagjaként azt, aki az azt megelőző eljárásban részt vett.

(11) Ha az egyesület vezetősége a fellebbezést elbírálta, a határozat kihirdetése jogerőre emelkedik.

(12) A fellebbviteli szerv határozatát 15 napon belül írásba kell foglalni és az érdekelteket a határozat egy példányának megküldésével értesíteni kell. Az írásba foglalt határozatot az egyesület elnöke írja alá.

(13) A II. fokon hozott fegyelmi határozat ellen további fellebbezésnek helye nincs.

(14) Ifjúsági taggal szemben elsődleges cél a nevelés. Az ifjúsági tag fegyelmi eljárásán törvényes képviselője jelen lehet, erre a jogára ki kell oktatni.

Elévülés

10. §.

Ha a fegyelmi vétség elkövetése óta több mint egy év, vagy ha az eljárás elrendelésére hivatott személy vagy szerv tudomására jutásától három hónap eltelt, fegyelmi eljárás nem indítható, kivéve, ha az ügyben büntető- vagy szabálysértési eljárás indult. Ez utóbbi esetben az egy év elévülési idő a büntető- vagy szabálysértési eljárásban hozott határozat jogerőre emelkedését követő napon kezdődik.

Fegyelmi büntetés további végrehajtásának mellőzése.

11. §.

Az eljárás alá vont tag a jogerős fegyelmi határozat ellen az egyesület következő Közgyűléséhez törvényességi óvást nyújthat be, valamint, ha a fegyelmi büntetésnek legalább a felét már letöltötte, kérheti a fegyelmi büntetés további mellőzését.

12. §.

Az az egyesületi tag, aki az egyesület működésében törvénysértést tapasztal, a tudomására jutástól számított 30 napon belül a törvényességi felügyeletet ellátó Megyei Főügyészséghez panasszal fordulhat. Az elévülési idő 12 hónap.

13. §.

A jelen Fegyelmi Szabályzatot a 2014-ben a Közgyűlés elfogadta.